Krajcolás

A krajcolás a széllel szembeni cikcakkban haladás.

Ha az úti célunk valahol a szembeszélbe eső tartományban van, tehát nem tudjuk egyenesen megközelíteni, akkor krajcolnunk kell, azaz cikcakkban haladva megközelíteni. 

Hajója válogatja, hogy melyikkel mennyire lehet a szél felé haladni, de nagy általánosságban 45 fokot szoktak mondani, vagyis a krajcolás két iránya (takkja) között 90 fokot kell fordulni. Ez azt jelenti, hogy a célpont eléréséhez az egyenes út cirka 1,4-szeresét kell megtennünk. 

Ráadásul, ha nagyon ráhajtunk a célra, azaz a lehető legélesebben megyünk, azaz préselünk, akkor a hajó a sebességéből is veszít, így időben még nagyobb veszteséget jelent a krajcolás az egyenes útnál. 

Ha nem ezt választjuk, hanem futtatjuk a hajót, akkor a sebesség jó marad, de a megteendő út megnő. Ha mindkét oldalon 55 fokra vitorlázunk a szélhez képest, akkor a megtett út az egyenes 1,6-szeresénél is nagyobb lesz. Nagyon jól kell ismernünk a hajónkat ahhoz, hogy kiválasszuk az optimális irányszöget, ami a krajc két takkján a leggyorsabban juttat el a célba.

Ha a célpont pont a szél felé helyezkedik el, akkor mindegy, melyik takkon megyünk, mindkettő egyformán visz közelebb a célunkhoz. Ha azonban a célpont nem pont a hajó orra előtt van, akkor az egyik takkunk rövidebb úton közelít a cél felé, mint a másik.

Amikor az egyik takkon majdnem rá tudunk fordulni a célpontra, akkor a másik takkunk semmit nem visz felé, sőt ezen a takkon valójában távolodunk a célponttól. A célra vivő takkot pozitív, a céltól távolító takkot negatív takknak nevezzük.

Ha egy takkon haladva azt tapasztaljuk, hogy az a szélirány változása miatt negatívabbá válik, érdemes átfordulnia a másikra, mert akkor az pozitívabb lett.