Nyugati medence

A nyugati medence a Balaton Tihanytól nyugatra, délnyugatra elterülő mintegy 50 kilométer hosszú része.

Nyugati medence

A nyugati medence a Balatonnak az a része, ami a tihanyi csőtől nyugatra terül el. Időjárása, szelei gyakran elválnak a keleti medencéétől, ezért taktikai szempontból is érdemes külön kezelni egy olyan versenyen, mint a Kékszalag

Felkészülni azonban nem nagyon lehet rá. A Balatonban és a Kékszalagban az a legszebb, hogy a tó időjárása szeszélyes. Ezért is van az, hogy 2012-ben a balatoni viharjelzést a tó területe szerint három részre osztották. Ebből a nagyobb nyugati medencébe esik a nyugati- és közép-balatoni viharjelzés, előbbi Keszthelytől Badacsonyig, utóbbi Badacsonytól Tihanyig érvényes. 

Általában igaz, hogy a nyugati medencében északiasabbak a szelek, mint a keletiben, ahol inkább nyugatias az uralkodó széljárás. Az északitól a déli part felé távolodva a szél egyre egyenletesebb, kifújtabb, mert az uralkodó szeleket az északi parton hegyek és szélcsatornák zavarják meg. 

Egyes szélcsatornák kifejezetten rossz hírűek, a Györöki-öböl például erős északi szélben nagyon kellemetlen hely tud lenni a hajósok számára, míg például ugyanilyen szélben a Badacsony nagy területre vet szélárnyékot. 

A nyugati medence (és egyben a Kékszalag útvonalának) legnyugatibb része a Keszthelyi-öböl, a Györök–Berény vonaltól nyugatra, gyakran mutat teljesen más időjárási képet, mint a medence többi része, itt általában inkább gyengébbek a szelek. 

Utoljára szerkesztve: 2021. június 21.

Kapcsolódó témák





Utoljára megtekintett fogalmak

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban ezzel együtt sem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal. Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: help@pressonline.hu