Kékszalag

A Kékszalag Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye. Szépségét az adja, hogy egyszerre van jelen benne a kiélezett versengés és a legjobb értelemben vett amatörizmus.

Nem nagy meglepetés, hogy Közép-Európa legnagyobb taván, a Balatonon zajlik minden évben Európa legnagyobb – légvonalban 155 kilométeres – tókerülő versenye, a Kékszalag. Útvonala alapvetően nagyon egyszerű: elindul az ember Balatonfüredről keleti irányba, megkerül egy bóját Kenesénél, utána egyet Siófok előtt, onnan elvitorlázik Keszthelyig, majd vissza Füredre. A Kékszalag manapság 48 órás limitidővel rendezik, de a hőskorban – a maiaknál sokkal lassabb hajókkal – bőven két nap feletti időkkel is érkeztek célba versenyzők.

A táv mellett a verseny másik szépsége a tó időjárása. Az eleve változékony szelekben gyakran előfordul, hogy a tó három jól elkülöníthető szélrendszerre oszlik, a Keleti-medencére, a Nyugati-medence nagyobb részére, és a teljesen speciális, gyakran nagyon gyenge szeles Keszthelyi-öbölre.

A Kékszalagban az a jó, hogy egyszerre ad lehetőséget a kiélezett versenyzésre és a „nem a győzelem a fontos, hanem hogy végigcsináljuk” típusú hozzáállásra. 

Az abszolút verseny élmezőnyében jellemzően 5-8 profi csapat áll rajthoz komoly szponzori pénzekkel megtámogatva, külön erre a célra vett vagy fejlesztett hajókkal, hosszú bevitorlázási időszakkal, sok gyakorlással, előre alaposan kidolgozott taktikával. Ezek a hajók ma már jellemzően katamaránok, de kiélezett, és ugyancsak profi verseny folyik a legjobb egytestű hajó címének elnyeréséért is, ez újabb 5-10 profin készülő csapatot jelent, de az abszolút helyekbe ezek a csapatok már csak egészen kivételes esetekben szólhatnak bele.

Az élmenők gyakran rendkívül szoros versenyben vannak a rajttól a célig, ők szélerősségtől függően 8-18 óra alatt érnek körbe a tavon. Ezeken a hajókon a verseny elejétől a végéig kemény fizikai munkát végez a legénység, erősebb szelekben 3-4 percenként váltják egymást az emberek a csörlőknél, ez komoly koncentrációt és fizikai felkészülést is igénylő versenysport. Az abszolút rekord 7 óra 13 perc 21 másodperc, amit a Fifty-Fifty – egy kétárbócos katamarán – állított fel 2021-ben.

Az első vonal mögött azonban ott van egy második is. Az egyes nagyobb hajóosztályok menői között is kiélezett verseny dúl, csak ez már nehezen látható, hiszen ezek a hajók nem az élen robognak, hanem valahol bent a mezőnyben kergetik egymást. Vannak osztályok, amelyek 30- 40-50 hajót vonultatnak fel, ezekben kifejezetten éles versenyek alakulnak ki, gyakran változatos eredményekkel. 

Az osztályhajók legénysége vagy rendszeresen (de valójában hobbiból) versenyzik, vagy alapvetően kedvtelési céllal tartja a hajóját, az erőviszonyok tehát itt sem teljesen kiegyenlítettek. De az osztályversenynek így is megvan az a szépsége, hogy nagyjából egyforma építésű és vitorlázatú hajókról beszélünk, ami a győzteseket azzal a jóleső érzéssel töltheti el, hogy nem a technika győzött, hanem a saját csapatuk felkészültsége. 

Az osztálymenők mögött jön a zöm. Sokféle Kékszalag-hozzáállás létezik rajt előtt a kikötőben, a „hozzuk ki magunkból a legjobbat”-tól, a „kell pár nap együttlét”-ig, de közös nevezőjük, hogy a Balaton képes mindezeket felülírni. 

A tó szelei ugyanis szeszélyesek. Gyakori a gyenge szél, amikor a Kékszalag 30-40 óráját tűző napon, lavórban kell a szó szoros értelmében kiseggelni, és csak az éjszaka hoz némi enyhet. Ugyancsak gyakoriak az erős szeles viharok, befúvások, amik kemény küzdelem elé állítják a hajósokat. 

Ezek azok a szituációk, amikor minden körbeérő nyertes, és ez az, amitől a Kékszalag nemcsak a versengés, hanem a legjobb értelemben vett amatőr vitorlázás ünnepe is egyben. Szépen példázza ezt az a pár éve meghonosodott szokás, hogy a legutolsó, akkor már két napja úton lévő hajót a versenyt megnyerő hajó legénysége üdvözli a célban.

A fotóért köszönet a HAJOFOTO-nak!