Vitorla

Vitorla minden, amivel szelet fogunk be és annak erejét valaminek a meghajtására használjuk. Nemcsak a vitorlásoknak van vitorlájuk, hanem mondjuk a szélmalmoknak is, de mi most itt természetesen csak a vitorlások vitorláival foglalkozunk.

Az emberiség nagyon régen használja a hajók meghajtására a szelet, ezt a célt szolgálják a vitorlák. A vitorlákat a hajón felállított árbócokra húzzuk fel, aztán rudakkal, illetve kötelekkel szabályozzuk. 

Az évezredek során nagyon sokféle vitorlát és velük együtt nagyon sokféle hajótestet fejlesztettek ki, de a vitorlások nagyon sokáig csak elég szűk tartományban tudták kihasználni a szelet. A nagy keresztvitorlákkal legfeljebb háromnegyed szélben lehetett hajózni, ezért egészítették ki a karavellák óta (XIII–XIV. század) a vitorlázatot a háromszög alakú latin vitorlákkal, amikkel akár bő negyedszélben is lehetett haladni.

A modern versenysport lényegében azzal vette kezdetét, hogy kialakultak azok a vitorlázatok, amikkel már a széllel szembeni célpontok megközelítése is lehetővé vált elfogadható kompromisszumok árán.

De nemcsak a vitorlák elhelyezése és felfüggesztése fejlődött sokat, hanem az anyaguk is. A legrégebbi, természetes anyagokból készült rongyokkal nagyon sok volt a baj, szakadtak, nyúltak, és esőben vagy viharban úgy megszívták magukat vízzel, hogy roppant nehézzé is váltak, ami rontotta a menetteljesítményt.

Az elmúlt években az anyagok fejlesztésében és a versenyvitorlák formájának kialakításában is óriásit lépett előre a világ. A vitorlákat ma már laminálják, azaz többféle anyagból ragasztják. Legfontosabb elemük a bennük elhelyezett erősítő mylar, kevlár vagy karbonszálak. Ezeket 3D-s modellezéssel úgy helyezik el bennük, hogy kövessék a vitorlára ható erőket és így ellenálljanak a nyúlásnak.