Beggelés

Normál menetben a vitorlák a széllel ellentétes oldalon térnek ki a hajó középvonalától. Beggeléskor viszont a fok a szél felőli oldalra van húzva. Van, hogy direkt csinálunk ilyet egy manőverben, van, hogy véletlenül alakul így, de olyankor ez elég kellemetlen tud lenni.

Ha jobbról fúj a szél, akkor a vitorlák a hajó bal oldala felé térnek ki a hajó hossztengelyétől. Amikor a fok nem így tesz, hanem éppen ellentétesen, a szél felőli oldalra húzzuk, akkor beggelésről beszélünk. 

A beggelés erőteljesen fordítja a hajó orrát a szél alatti oldal felé. Ezt a tulajdonságát gyakran használják arra, hogy meggyorsítsák vele a fordulást. A kormányos ilyenkor elindítja a fordulót, de a fokot nem húzzák át egyből a másik oldalra. Ehelyett megvárják, hogy szembeszél után a szél a „rossz” oldalról belekapjon, és egy darabig segítsen a hajó fordításában. Ez többnyire néhány másodperc csupán, mert ha túl sokáig beggel a fok, akkor indokolatlanul lassítja a hajót. 

Ugyancsak használatos a beggelés akkor, amikor a hajónak nincs vagy nagyon kicsi a sebessége, és emiatt lényegében kormányozhatatlan. Ilyenkor a fok hátsó, behúzási pontjának kitolásával beggelő állapotba hozható, és segíthet elmozdulni a holtpontról. 

Nem jó viszont a beggelő fok akkor, ha egyszerűen megfeledkeznek az átengedéséről azután, hogy a hajó orra átfordult a szembeszélen. Erősebb szélben, vagy ha nagyon lelassult a hajó a fordulóban, lehetetlen egy beggelő fokkal szemben kormányozni.

Ilyenkor a hajó túlfordul azon, amit terveztünk, azaz nagyon leesik. Ha ebben az állapotban nem enged rá valaki gyorsan a grószra (azaz a hajó nagyvitorlására), akkor a hajó veszélyesen megdőlhet vagy borulhat is, mert az éles menetre állított grósz bő szélben nagyon dönti a hajót.